Eljött az idő, hogy néhány szóban megemlékezzek a debreceni "csodáról". Kicsit kezd fárasztani az a hisztéria ami övezi a DVSC-t az utóbbi néhány évben. Az a tény, hogy az elmúlt szezonokban sorban nyerték a bajnokságokat ebben a szánalmas magyar mezőnyben nem teljesítmény, de egy szavam sincs, mert én is boldog lennék ha a Ferencváros szállítaná az aranyakat futószalagon. Az viszont kiveri a biztosítékot, hogy a média erősen kettős mércét alkalmaz a beszámolóikban. Arról már nem is beszélve, hogy az mlsz (a kisbetű is a véleményemet tükrözi erről a maffiáról) és a játékvezetői kar is követi a politikai széljárást. Most olyan szelek kezdtek fújni, amelyek összefújnak egy stadiont a Nagyerdőbe az adófizetők pénzén. Pont annyi értelme van, mint amikor összedobta az ország Baumgartner Zsolti Forma1-es botladozásra a pénzt. Azt gondolom, hogy nemzetkőzi égésekre ott van a Puskás Stadion, a bajnokikat végigszenvedő jó esetben is max. 2-3000 mazochista pedig elfér a jelenlegi stadionban. Esetleg ha Kósának annyira kell stadion akkor gazdálkodják ki a Szimával közösen. Azt is kigazdálkodták, hogy megvásrolják az nb1-ben maradást, akkor ez már igazán nem nagy falat. Ha a kormánynak ennyi kidobni való pénze van a remek magyar futballra, akkor talán a Puskás helyett kellene egy új nemzeti stadiont felhúzni abból a 10 milliárdból. Oda jöhet égni az összes magyar csapat, akit összehoz a rossz sorsa a luxemburgi vagy lichtensteini bajnokkal.
Félre ne értsen senki, nem azzal van gondom, hogy egy polgármester szurkol a városa csapatának. Sőt ez talán el is várható, de ez a hangulat ne csapjon át az országos vezetés szintjére, mert az már mindenkinek sokba kerül. Pláne, hogy tényleg nincs okunk rá. 0 pontos BL csoportkör és Európa ligás (kapott)gólparádék nekem nem jelentenek okot. A miniszterelnöktől sem várom el, hogy ne legyen kedvenc hazai csapata, bár kissé furcsállom Orbán köpönyegeit, mert pár éve még a Fradi első nb2-es mérkőzésén jelent meg zöld-fehér sálban, most pedig pont a Fradi elleni meccsen tombolt a VIP páholyban a a fideszoton egyenlítő góljánál.
A fenti két csapatot körülvevő hurrá hangulat átragadt a játékvezetőkre is, mert nem győzik a téves itéleteikkel támogatni a szó szerint rommá erősített fehérvári csapatot sem pedig az összes értékét pénzé tevő lákikát. Ezek azonban már csak a cseresznyét jelentik a hab tetején.
A leírtakat egy szóban össze tudom foglalni és vonatkoztatom a saját kedvenc klubomra is: Megtisztulást!!!!
